2016. július 29., péntek

Caprese, legegyszerűbben



Az olasz tricolort magán viselő egyszerű vacsora az Insalata Caprese. Eredeti változatát Voghera melletti Salice Terme kis faluban volt szerencsém enni. Nem kell hozzá más, mint jó minőségű bivalyszív paradicsom, bufala mozzarella, bazsalikom és szűz olívaolaj.

A házi néni a piacon szerezte be a “Pomodoro cuore di bue”-t, azaz a szívalakú, óriási gyümölcsű paradicsomot, amelyek íze nagyon finom édes, viszonylag kicsi a savtartalma és tiszta hús a belseje, kevés maggal. Amihez kistermelői bivalytejes mozzarellát is szerzett. 

A „bufala” a dél-olaszországi Campania és Lazio tartományból származik, ahol a 16. század óta változatlan recept alapján készítik, a háziasított vízibivaly zsíros tejéből. Gyártása során nem érlelik, semmilyen tartósítószert nem adnak hozzá, és nem is ízesítik. A készítés során a sajt zsírdús alapanyagát addig nyújtják és gyúrják, amíg végül formázhatóvá válik. A méret kialakítását a hagyományos, kerámiából vagy porcelánból készült sajtkészítő-edényben végzik. Hagyományosan friss állapotban, többnyire zacskóban sós lében tárolva értékesítik.

A nagy tányér aljára gondosan, 1 cm vastag paradicsomszeletet rakott, pici tengeri sóval, olívával meghintette, majd a hasonló vastagra felszelt mozzarella következett. A tetejére a kertben szedett friss bazsalikom levelek kerültek. Még egy kis sózás, bátrabb olívás megöntözés, s kész is a vacsora, amit nekünk friss, ropogós zsemle kíséretében kínált.

Persze, lehet ezt egyszerű paradicsomból szarvasi mozzarellával, friss bazsalikom helyett pestoval készíteni. Vagy fekete olajbogyóval, párcsepp balzsamecettel megbolondítani. De higgyétek el egyszer az „eredetit” is ki kell próbálni. Egy jó pohár prosecoval, vagy fehér borral, Isteni!!

2016. június 3., péntek

Epres álom 2. (Epres túrótorta)

Kedves hűséges blog olvasók, mindig megígérem, hogy a jobbnál jobb kreációmat megosztom, de sajnos csak a fényképezésre jut időm, de ami késik az nem múlik....
Epres sütit szerettem volna enni. A szedd magad akcióra most épp nincs időm, így a Lehel csarnok "eperfesztivál"-ját kerestem fel, s gyorsan beszereztem a sütihez valókat.
 
Hozzávalók (egy 24 cm átmérőjű tortához)
1 csomag zabfalatok (20 dkg)
1 nagy pohár tejföl
1/2 kg túró
8 dkg vaj
zselatin
1 citrom
kevés tej vagy tejszín (kb. 1-1,5 dl)
ízlés szerint porcukor, vanillincukor

A tortaforma aljára sütőpapírt helyeztem, majd megolvasztottam a vajat. Nekem volt otthon egy fél csomag zöldalmás zabfalatok azt kevertem egy kis Győri Édessel, robotgéppel morzsásra őröltem. Majd összedolgoztam az olvasztott vajjal, s bele nyomkodtam a forma aljába. Itt két lehetőség közül választhatunk: vagy 10-15 percre 180 fokos sütőbe dugjuk, vagy hűtőbe fél órát dermesztjük. Mindkettőnek az a célja, hogy az alap megszilárduljon. ezalatt botmixerrel vagy turmix-szal a túrót, a tejfölt és a citrom héját és levét krémesre keverjük. A pépesítés előtt került a masszába a kb. 5 dkg-nyi porcukor és 2 zacskónyi vaniliás cukor. (azért nem pontos a mennyiség, mert saját készítésű vaníliás cukrot, és érzésre öntött porcukrot használtam.)  Ez alkalommal lapzselatint használtam az Oetker-es zacskóban 6 db lap van ezeket hideg vízbe áztattam. Nekem korábbról maradt 1 dl 20%-os főzőtejszínem, abba töltöttem még egy kis tejet, mikor forrni kezdett lekapcsoltam alatta a gázt és beletettem a kicsavart zselatin lapokat felolvadni. (A porzselatinnal is hasonlóan jártam volna el, a tej egy részében  elkeverem az egy zacskó zselatint, majd hozzá öntöm a melegített másik részhez.)

Amíg kicsit hűlt a zselatinos folyadék, a tortakarika szélére is vágtam sütőpapírt. s kiraktam körbe félbevágott eperszemekkel. Ezután a zselatint gyors mozdulatokkal alaposan belekevertem a túrós masszába, majd a formába töltöttem. félórás dermedés után a tetejét díszítettem eperszeletekkel, körkörösen, s a Rómából hozott zselatin spary-val lefújtam. Ettől nem szárad ki a gyümölcs felülete és szép fényt is kap. (Itthon, hideg-zselé néven lehet kapni kisebb kiszerelésben, amit aztán ecsettel vihetünk fel a tortákra.) Sajnos, nagyon finom!

2015. június 28., vasárnap

Koppenhágai epres-halom

Barátnőmmel úgy határoztunk, a nem olcsó skandináv városok látogatásakor a kaján fogunk spórolni. Az otthonról vitt zabpelyhes kekszet kiegészítettük az előző nap Malmöben vásárolt akciós gözlemével (12-15 óra között minden menü féláron volt) reggelire, majd útnak indultunk. Délután négy óra tájékán egy cukrászda-pékség kirakatában láttuk meg az epres-halmot. Csorgott a nyálunk, az árát nem néztük, s egy ültő helyünkben rögtön befaltuk. (Persze ketten egyet!)
Itthon, jó szokás szerint megpróbáltam reprodukálni,(már kétszer elkészítettem) most megosztom a receptet, s elárulom a titkokat, ami nem látszik!

 
Először is kell hozzá egy pite-sütőforma, (TESCO-ban 1290 Ft) amihez az omlós tészta receptje a következő:
20 dkg liszt
13,5 dkg vaj
1 tojás
1 evőkanál cukor
esetleg 1 citrom reszelt héja
csipetnyi só

Mivel omlós tészta, ami a hideget szereti, a hozzávalókat késes mixergépbe teszem, s nagyjából összedolgozom. A gépből kivéve gyorsan átgyúrom és folpackban 1 órára pihenni teszem a hűtőbe.
Majd kinyújtom és szépen kibélelem vele a formát, sütőpapírt teszek a tetejére és lencsével vagy sütőgyönggyel beborítom, hogy ne púposodjon fel. 15-20 perc alatt aranybarnára sütöm (180 fokon), az utolsó öt percben már gyöngyök nélkül.
 A pite további kellékei:
20 dkg-os marcipán massza
2 zacskó vaniliás pudingpor
2 dl tej
3-4 evőkanál cukor
1db  25 dkg-os mascarpone
1 db 200 ml tejszín (lehet növényi is pl. HuLaLa)
10 dkg 70%-os étcsoki
kb. 50 dkg eper
1 Oetker tortazselé
egy marék mandulaforgács
 
Közben kinyújtom a marcipánmasszát akkorára, mint a torta alja. Ezt még a meleg tészta aljára illesztem a széleit szépen elegyengetve. Amíg hűl a tészta, elkészítem a "halmot", ami nem más, mint tejszínes krémes krém. A 2 zacskó vaníliás pudingport felfőzöm a tejjel, a cukorral és plusz vaníliaeszenciával s még melegen a robotgéppel kihabosított mascarponéhoz keverem. Az étcsokit gőz fölött megolvasztom és a kihűlt tortaformából kivett pite fodros szélét, kívül-belül ecsettel bekenem, ha marad a marcipán tetejére is teszek, hűtőben hagyom dermedni.
 
A mascarponés pudingot újból habosítani kezdem apránként hozzáöntve, felverve a tejszínt. A így elkészült krémet a piteforma közepére halmozom. A megmosott. lecsepegtetett epret félbevágom és a massza tetejére rakom szépen sorba. A tortazseléből főzött aszpikkal gyorsan bevonom a gyümölcsök tetejét, meg hintem a mandulaforgáccsal, és egy éjszakát hagyom a hűtőben, hogy az ízek összeérjenek. Macerás az elkészítés, de nagyon finom!


Tripla-csokis keksz

 Ez már a sokadik csokiskeksz-receptem, de talán most megtaláltam azt amire mindig is vágytam. Kívül kicsit keményebb, belül omlós és hihetetlenül csokis! :-)

Hozzávalók:
25 dkg liszt (amiből 4 dekányi rétesliszt)
5 dkg sötét kakaópor
1 narancs reszelt héja
15 dkg puha vaj
10 dkg barna cukor (muscovado)
1 tojás
15 dkg csoki-csepp
5 dkg 56%-os tejcsokoládé
5 dkg fehér csokoládé
1 teáskanálnyi sütőpor
1 csipet só


A cukrot a puha vajjal simára keverem. A lisztet a sütőporral, narancshéjjal, sóval, kakaóporral hozzá szitálom, majd a tojással lazítom. Ha szükségesnek érzem, akkor két evőkanál vizet is keverek hozzá, amikor a különböző csokikat a masszához adom. (Belga csokikat használok, amik kb. 1 Ft-os méretűek, így nem kell darabolnom, a csokicseppek pedig még ennél is kisebbek.)
Golyókat formázok a sütőpapíros tepsire, amit villával lapítok kerekre. :-)
190 fokra előmelegített sütőbe, tíz percig sütöm. Nem szabad tovább sütni, mert elveszíti a belsejének az omlósságát. Dobozban biztos sokáig eltartható lenne, de nekem 1-2 nap alatt elfogyott.


Vörösáfonyás-csokiskeksz



A melegebb napok túráihoz kiváló a vörösáfonyás-csokis keksz, ám az ilyen borongós délutánokon egy ötórai teához is kiváló.


Hozzávalók:
25 dkg liszt
10 dkg apró szemű zabpehely
15 dkg puha vaj
1/2 csomag sütőpor
1 narancs héja, kifacsart leve
8 dkg barna cukor (muscovado)
15 dkg aszalt vörös áfonya
10 dkg csokicsepp (de a feldarabolt étcsoki is megteszi)



A cukrot, a puha vajjal kicsit habosítjuk, majd az előzőleg összekevert sütőporos, narancshéjas, zabpelyhes liszttel elkeverjük. Lazítjuk narancslével, majd összedolgozzuk a csokicseppel és a durvára vágott vörösáfonyával. Lágy, könnyen formázható tésztát kapunk.
Diónyi golyókat formázunk a sütőpapírral bélelt sütőlapra, majd villával kilapítjuk.
Előmelegített sütőben 170 fokon 14-16 percig sütjük. Légmentesen záródó dobozban sokáig tárolható.

2014. június 3., kedd

Szedres-bodzás limonádé

A kánikulai melegben mindig jól esik egy-egy pohár hűsítő. Két kedvencemet adtam hozzá a limonádé alaphoz, az eredmény: isteni!!

A kétliteres üvegkancsóba belecsavartam 2 citrom levét, 2 evőkanál nádcukrot oldottam fel benne, majd 10-15 szem szedret pürésítettem villával, amihez 1 dl házi bodzaszörpöt kevertem. Hozzáadtam még egy felkockázott citromot, (ha van egy kis menta vagy bazsalikom levelet is tépdeshetünk hozzá), feltöltöttem vízzel és "érni" hagytam a hűtőben.

2014. május 29., csütörtök

Positanói csirke

Az egyszerű, saját fejlesztésű receptnek, a névadója is én lettem. Miért épp Positano?  Olaszországi túráim egyikén jártam a Nápolyi öböltől délre, Amalfi térségében, s nagyon megtetszett ez a városka. A hozzávalók ugyan bárhol megtalálhatók, és jellemzőek az olasz konyhára, de mégis így szerettem volna megemlékezni e hangulatos városkáról.
Hozzávalók 4 főre:
50 dkg csirkemell
20 dkg paradicsomos fusilli tészta
20 dkg cukkini
2 szál újhagyma
5 dkg fenyőmag
10 dkg mozzarella sajt
olívaolaj

Elsőként a csirkemellet csíkokra vágom, olívaolajas-fűszersó keverékével bedörzsölöm és állni hagyom.
A fenyőmagot megpirítom, félreteszem hűlni. Az újhagymát és a cukkinit apró kockára vágom,  olíván üvegesre párolom. Felteszem a sós vizet forrni a tésztának, s el kezdem sütni a húst.  Mielőtt teljesen kész lenne durvára reszelt mozzarella sajtot olvasztok a tetejére. A cukkinit melegíteni kezdem, majd az ízlés szerinti keménységűre főzött, leszűrt tésztával is egybeforgatom. A tányérra kiporciózott fogást megszórtam a pirított fenyőmaggal, bazsalikom levéllel is díszíthetjük.