Áfonyás muffin fehércsokival

Kolléganőmnek adtam egy csokis-narancsos tortareceptet, amit ő sikeresen el is készített. Ám minap elújságolta, hogy egy kicsit alakított az összetevőkön és nagyon finom lett. Rögtön elhatároztam, ezt nekem is ki kell próbálnom! Íme ez született belőle:
Hozzávalók:
10 deka fehér csoki
10 deka vaj
2 tojás
15 deka cukor
10 deka áfonyadzsem
3 evőkanál kávé
1 mokkáskanál sütőpor
15 deka liszt
1 ét tortabevonó

Előmelegítem a sütőt 175 C-ra, a tésztához először megolvasztom gőzön az apróra tört csokit meg a kockára vágott vajat. Aztán amikor már lágy a csokis vaj, akkor leveszem a gőzről, hogy langyosra hűlhessen.
Elektromos habverővel kikeverem a tojásokat a cukorral, majd fakanálra váltok és ezzel keverem bele a tésztába a áfonyadzsemet, a kávét meg a langyos, vajas csokit. A sütőporos lisztet gyors mozdulatokkal hozzákeverem a tésztához. A kicsi szilikonos muffin sütőm 22 mélyedésébe papírkapszlit teszek, majd egyenlően elosztom bennük a masszát. A közepébe rumba áztatott vörösáfonya szemeket teszek. 25 perc alatt készre sütöm. Ha kihűlt a muffinok tetejét bevonom étcsokis tortabevonóval, s díszítésül kandírozott ibolyaszirmot tettem.

Maracuja (Passio gyümölcs)

Gyermekkoromban kedvelt szénsavas üdítők egyike volt a maracuja. Közel-keleti utazgatásaim során fedeztem fel újra. Illetve dobozos üdítők kiegészítő egzotikus gyümölcseként már könnyedén lehet itthon is fogyasztani. Persze az igazi a friss gyümölcs, amit a Culinárisban mindig lehet kapni. A sötétlila és kicsit göcsörtös a legfinomabb. Kettévágva, a magokat kikanalazom és édességeket bolondítok meg vele. Nagyon jellegzetes íz és illat jellemzi.

A maracuja (Passiflora edulis) a Golgotavirág-félék családjába tartozik, Közép- és Dél-Amerikában őshonos, c-vitaminban nagyon gazdag. Még többet a gyümölcsről "Az egészséges életmód" lapon olvashattok.

Díjat kaptam!

Annitól, köszönöm szépen! Igyekszem továbbra is az eredeti elképzelésemnek megfelelően különböző tájak, más országok szokásait megismertetni, ízeit megalkotni az itthon beszerezhető hozzávalókból. Remélem, a receptjeimből készült étkeknek hasonló a fogadtatása, mint nálam.

Most a díjjal járó kötelezettségekről :

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzéteszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.
Továbbadom :
http://balzsam1977.blogspot.com/
http://bakaorsi-delish.blogspot.com/
http://jucyblog.blogspot.com/
http://gigiakonyhaban.freeblog.hu/

Mole poblano (csirke csokis szósszal)

Mint megtudtam ez a fogás a világörökség része. Meglepődtem, hogy egy-egy ország jellegzetes ételei is felkerülhetnek a védendő értékek közé. A igazi mole szósz készítésére nem vállalkoztam, hisz tájegységenként más és más összetevőket tesznek bele, s itthon nem olyan egyszerű a minimum 5 fajta paprika, paradicsom beszerzése. Ezért ismét a készen kapható változatot választottam, a saját ízlésem szerinti tuninggal. A kész szószhoz tettem még paradicsomszószt, a csípősségét tejcsokoládéval próbáltam enyhíteni. Nagyon jól sikerült. Petra fogalmazása szerint, "alantas, mélyről csípő" lett. Első kóstolásra harmonikus, csokoládé ízű, ám miután lenyelted, előbújik a pikáns mártás ereje. A lime levesnél félretett, alaplében főtt combokat rizses körettel tálaltam, a húst beborítottam a moléval, s pirított szezámmaggal díszítettem.

Quesadillas

Playa del Carmen-i szállásunk melletti kifőzdében ettük a legfinomabbat. Ott a csirkés hússal töltött kukorica tortillákat vékonyra vágott káposztacsíkokkal és sajttal szórták meg és kísérőnek tejfölt kínáltak. Egy kicsit átértelmeztem ezt a fogást. A kukorica tortillát készen vásároltam (bevallom most lusta voltam saját kezűleg pepecselni vele, majd legközelebb) Mikróban hármasával 15 másodpercig melegítettem, hogy amikor megtöltöm, ne repedjen meg. A töltelékhez a korábban leírt lime levesben főtt csirkecombok egy részét (20 dkg) használtam. Vékony csíkokra szedtem a húst, semleges ízű ketchupot öntöttem hozzá, mexikói fűszerkeverékkel fűszereztem (kurkuma, fokhagymapor, vöröshagymapor, oregánó, kakukkfű, gyömbérpor) majd még 10 dkg kukoricát is tettem hozzá. 10 percig lassú tűzön kavargattam.
A körlap felére tettem a töltelékből, majd ráhajtottam a másik felét. a szélét óvatosan megnyomogattam s kevés forró olajban világosbarnára sütöttem. Tálaláskor fűszeres paradicsomszószt öntöttem rá, s durvára reszelt kecskesajttal hintettem meg a tetejét.

Nachos (marhahússal)

A "Nachos" gyakori előétel a Yukatán-félszigeten, csirkével, marhával, vagy csak simám 'salsa'val. Ami nekünk nagyon ízlett, azt úgy gondolom, így készül:
Hozzávalók
150 g natúr tortilla chips (Nachos)
30 dkg darálthús (marha, disznó, csirke)
paradicsom szósz (házi ketchup)
1 közepes hagyma
Fűszerek ízlés szerint: kakukkfű, oregánó, cayenne bors, pirospaprika, őröltbors,
gyömbérpor, fokhagymapor, só
10 dkg mozzarella sajt
15 dkg guacamole
paradicsom salsa





A hagymát apróra vágom, üvegesre párolom, majd hozzáteszem a finomra darált húst, ha kifehéredett, sózom, pirospaprikázom és házi kechuppal felöntöm, (ha ilyen nincs, akkor jön a paradicsom szósz és a fűszerek), 30 perc alatt puhára főzöm.
A tortilla chipset tűzálló tálba vagy serpenyőbe terítem, bőven meglocsolom a húsos szósszal és meghintem a durvára reszelt sajttal. Sütőben addig grillezem, míg a sajt megolvad. (nem kell sokáig 3-5 perc).
A tálaláshoz az elmaradhatatlan három mártás (guacamole, édes és csípős salsa) is az asztalra kerül.

Gránátalma (Pomegranate)

Amióta kóstoltam, vágyom az ízére. Sajnos itthon még nem sikerült igazán jót vásárolni.
Milyen is az igazi? Őshazája valahol a mai Irán-India-Izrael térségben lehetett. Aztán, -ahogy minden más- elterjedt a megfelelő éghajlatú Mediterrán térségben, dél-Ázsiában, a spanyol hódítók meghonosították dél-Amerikában és a Karibi területeken.
Több helyütt szerepel a Bibliában, valamit ókori emlékek díszítőelemeként. Sok magja miatt a termékenység, szerelem, Aphrodité gyümölcsének tartják.

Fásszárú bokor, sárga-narancssárga-piros színárnyalatú virágok borítják, kezdetben zöld, majd sárgásbordó termését szeptembertől-decemberig "szüretelik".
A héja természetes színező, sárga és fekete színt nyernek belőle. Az apró magok* nagy mennyiségű flavonoidot tartalmaznak, kiváló antioxidáns!
Még többet itt olvashattok róla: HáziPatika.com

*Amikor Safed (Zefat)-ben, a kabbalisztika "fővárosában" jártunk, megtudtuk, azért is különös ez a gyümölcs, mivel mindig -a számmisztika szerint varázslatos jelentőséggel bíró- 613 mag van benne. :-) (Aki nem hiszi, járjon utána!)
A legkönnyebben úgy juthatunk a gyönyörű bordó "könnycseppekhez" ha félbevágjuk és fakanállal kiütögetjük, a magokat körülvevő fehér, hártyák közül. Használhatjuk édességek, saláták, vad és szárnyas ételekhez. A kicsavart savanykás-édes leve is kitűnő, ebből készítik a grenadint is.