A provence-i
konyha mellett az olasz az egyik kedvenc. Már több éve tervezgetek egy Apugliai
felfedezőtúrát gasztro-élményekkel. Eközben bukkantam erre az egyszerű (az
olaszok általában egyszerűek) receptre.
Az
első ilyen tortát az 1920-as évek valamelyikében Capri szigetén készítették, a
legenda szerint a szerelmes szakács kifelejtette a süteményből a lisztet. Mivel
anélkül is jól kinéző sütinek bizonyult, így kínálták a vendégeknek. Rendkívüli
sikere lett, ezután csak így készítették, és hamarosan elterjedt az egész
Nápolyban környéki régióban. (Láttam „fehér” limonchellós változatát, de azt
majd legközelebb. Egyébként ez is olyan mint egy brownie, liszt helyett őrölt mandulával.)
A
lényeg, hogy ebben a krémesen puha, illatos, csokis süteményben nincs liszt, így
a gluténérzékenyek, amennyiben eritrittel készítjük a szénhidrát diétát követők
is megkóstolhatják.
Hozzávalók:
30
dkg darált mandula
25
dkg lágy vaj
20
dkg cukor (csökkentett CH módban csak 10 dkg muscovado és 2,5 dkg diawellness 1:4
cukorpótlóval készítettem)
25
dkg étcsokoládé
5
tojás
1 teáskanál
vanília por vagy aroma
2
evőkanál amaretto likőr
1 teáskanál
sütőpor
csipet
só
A
csokoládét vízgőz fölött megolvasztjuk, majd félretesszük hűlni. A sütőt
előmelegítjük 180 fokra. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy csipet
sóval kemény habbá verjük. A sárgákat robotgéppel habosra keverjük a cukorral, vaníliával,
majd apránként hozzáadagoljuk a puha vajat, aztán az olvasztott csokit, fakanálra
váltunk és a sütőporos őrölt mandulát is hozzákeverjük. Végül a fehérjehabbal apránként
lazítjuk a csokis-mandulás masszát.
Sütőpapírral
bélelt tortaformába simítjuk a tésztát, és 180 fokos sütőben 45-50 perc alatt
készre sütjük. Porcukorral megszórva kínáljuk. Olvasztott csokival, friss
eperrel is díszíthetjük, vagy mascarponéval is megbolondíthatjuk a szeleteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése